Az építészeti örökség védelme
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) műemléknyilvántartása szerint Verpeléten négy olyan műemléki épület található, mely országos védettséget élvez. A műemlékek kezelésében a műemlékekre vonatkozó 1997. évi LIV. törvény előírásait kell betartani. A település határában bronzkori és kelta leleteket, szkíta és kelta urnákat találtak.
A műemléki védettség alatt álló épületek, objektumok:
- R.k. barokk templom, Szabadság tér 8.
- Erdészeti irodaház – volt Németh kúria, Kossuth L. u. 75.
- Középkori kovácsműhely, Kossuth L. u.
- Nepomuki Szent János szobor, Kossuth L. u.
Helyi védelemre további három épület javasolt:
- Volt Sztáray-kastély, amely ma iskola funkcióját tölti be,
- Volt Bogyai- vagy Hasenfeld-kastély, amely jelenleg irodának ad helyet,
- Kossuth L. u. 64. alatti kúria.
Természeti örökség, táj- és természetvédelem
A Verpelét környéki táj arculatát és természeti örökségét nagymértékben meghatározza, hogy a múltban az itt élők nagy része mezőgazdaságból élt. Manapság is nagy területen folyik szőlő- és gyümölcstermesztés, illetve szántóföldi művelés. Ezért a hajdan volt természetes élővilágnak mára csak kis töredéke maradt meg. Szerencsére található még Verpelét határában néhány olyan terület, amely megőrizte a tájra jellemző változatos élővilágot. Mivel Verpelét igazgatási területén a fent említett okok miatt kevés természetes, vagy természetközeli állapotban megmaradt terület van, ezért ezekre odafigyelnek, igyekeznek megőrizni ezeket az utókor számára. Az önkormányzat középtávú céljai között szerepel, hogy a természetvédelmi szempontból értékes – természeti értékeket őrző – területeket helyi szintű védelem alá helyezze. Verpelét természeti értékeit jellegük és helyzetük alapján az alábbiak szerint rendszerezhetjük:
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Vár-hegy:
A Verpelétet Tarnaszentmáriával összekötő út mellett, a Tarna völgyében található a Vár-hegy. A területet elsősorban geológia értékei miatt nyilvánították védetté, 1975-ben. Nemcsak hazánkban, hanem Közép-Európában is egyedülálló geológiai képződmény, csaknem eredeti épségben megmaradt vulkáni kúp, parazita vulkán. Hasonló geológiai képződmények legközelebb az Olaszországban, Nápoly közelében vannak. A terület növényzete is nagyon figyelemreméltó. Az andeziten kialakult sekély talajréteg nem teszi lehetővé fás vegetáció kialakulását, így fajgazdag szilikát-sziklagyep és -lejtősztyeprét borítja a vulkáni kúp külső oldalát. A kráter belső oldalán a hűvös, északi oldalon kis kiterjedésű, sziklai gyöngyvessző (Spiraea media) alkot‐ta sziklai cserjés tenyészik; aljnövényzetében sok az édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare), mohaszintje gazdag. A Vár-hegy legnagyobb botanikai értéke a kúp nyugati, délnyugati oldalán tenyésző zárt szilikát-sziklagyep és lejtősztyeprét, melynek védett növényfajai: a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a piros kígyószisz (Echium maculatum), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), stb.A terület rovarfaunája is gazdag, több, országos viszonylatban is ritka lepkefaj előfordul itt.
Helyi szintű védelemre javasolt, természeti értékeket őrző területek
Azok a területek tartoznak ebbe a csoportba, melyek jelenleg nem védettek, de természeti értékekben gazdagok, őrzik a tájra jellemző természetes élővilág jellemvonásait. Ilyen a Halastó környéke, a Kígyós- és a Tarnóca-patak mentén elterülő tölgyesek, füzesek, nedves rétek és cserjésedő legelők, illetve a Kő-hegy változatos élőhelyeknek otthont adó területe. Ezek a területek az Országos Területrendezési Tervben is hasonló szerepet kaptak, hiszen az ökológiai hálózatba javasolt területek között szerepelnek.
Területtel nem rendelkező, védelemre érdemes természeti értékek
Ide tartoznak a Verpelét belterületén található idős, a település képét is meghatározó fák és fasorok, melyeket szintén az önkormányzat tervez helyi szintű védelemmel ellátni.
Régészeti, kultúrtörténeti érték
Verpelét igazgatási területén országos jelentőségű védett természeti emlék a Verpeléti földvár, azaz motte. A 20 méter széles árok által körülvett 1,15 hektáros terület közepén emelkedik egy 30 méter átmérőjű, hét méter magas mesterséges földhalom. Ezen állhatott a kőtorony, amely létezését ma már csak meszes, habarcsos kövek jelzik.
